Andenes-i benyomások

Megérkeztünk!

Ide: 

Hó!!!

Andenes kiváros: csendes, apró. Norvég. Rengeteg itt a fából készült épület, a levegő tiszta ( porszennyezés nulla ? - hamarosan meglátjuk), egészen hideg van (a hőmérséklet valamivel fagypont fölötti), foltokban havunk is van. Pontosan a tenger mellett lakunk, Gellért és Zsolt szállóban, Kriszta és Andi pedig kis piros faházikón osztozik a portugál lányokkal. Képekben:

Otthon, édes...

Killátás

Fürödni nem igazán, de lazacot fogni, azt lehet

Valamivel dél után érkeztünk meg, csomagoltunk, pihentünk, s azóta majdhogynem folyamatosan a holnapi prezentációnkon dolgoztunk. A csapatot kell majd bemutatni és a projektet, a másodlagos küldetésünkről fogunk beszélni.  Közben persze rengeteg érdekes téma fölmerül, a tanárnőnk vacsora közben szalvétára rajzolt tábla helyett: jó itt lenni. 

Főpróbát is tartottunk, a jó hír az, hgy beleférünk a tízperces keretbe. 

Andiés Gellért prezizik

Iiigen, ez az építő jellegű rendetlenség(ecske)

Én (Kriszta) blogbejegyzést írok nektek, Zsolt pedig ... néz

Az utazás során lassan megismerkedtünk a versenytársainkkal: a Frankfurtból Oslóba tartó gépen a spanyolokkal találoztunk, majd ma reggel a Tromso-Andenes-járaton a görögök, a csehek, az olaszok is csatlakoztak: a kis helyi gép CanSat-es repülővé lett. 

Oslóban aludtunk is, s mialatt ott voltunk, sétáltunk egy jót, majd elmentünk a technika és tudomány múzeumba, hogy gyerekek legyünk egy kicsit. Csodák Palotája-szerű, interaktív kiállítás, nyilván valamivel felszereltebb. Közben pedig azt mondja a tanárnő, hogy ha Barcelonában jár valaki, akkor kötelező elmenni az ottani tudománymúzeumba: Európa egyik legjobbja, mégse elég ismert. Az akváriumhoz közel lehet megtalálni.

Oslói opera: sétálni is lehet a tetején

Múzeum

Egy darab repülő